Szeresd Jól

Physis-szemlélet

A physis görög szó, az életerőt, az élet keletkező - növekvő - fejlődő energiáját jelenti. Azt a biológiai, kémiai energiát, amely 3,8 milliárd évvel ezelőtt indult útjára a Földön, és élettel népesítette be a bolygó minden zugát. Szerteágazóan elterjedt, differenciálódott, egymásra rétegződött, így alkot ma egységes, ugyanakkor végtelenül változatos, dinamikus rendszert.

Ez az energia az, amitől kihajt a növény, amitől beforr az ujjad, ha elvágod, amitől megfogan és megnő a gyermek, amitől mi emberek képesek vagyunk arra, hogy tudatos ismeretre tegyünk szert magunkról és a világról, és a meglévőt az ismereteink alapján módosítsuk. Minden fogantatás, születés, fejlődés, gyógyulás, motiváció, alkotás, kapcsolódás és együttműködés energiája ez.

A physist egyben a TA középponti energiafogalmává tette az irányzat alapítója, Eric Berne (TA = tranzakcióanalitikus pszichológia).

Napi szinten észleljük, hogy a saját személyes fejlődésünkről, testi-lelki jóllétünkről hozott döntéseink is szétválaszthatatlanul összefonódnak egyrészt a többi családtag fejlődésével, jóllétével kapcsolatos döntések hálójával; másrészt az életünk hátterét képező szervezetek, munkahelyek, dolgozó-értékteremtő közösségek egészégével, életképességével, illetve a tágabb társadalmunk működési színvonalával, kultúrájával, adottságaival.

A physis-elmélet azt mutatja meg, hogy ez az életenergia milyen fő dinamikákba rendeződik, és hogy hétköznapi életünkben

  • - az egyéni életvitelünk, életutunk, sorsunk, egészségünk, fejlődésünk;
  • - a szűkebb és tágabb értelemben vett család élet területén;
  • - a szervezeti működésben,
  • - a társadalmi
  • - és a teljes bioszférát is felölelő globális szinten

miként segít egészséges és fenntartható döntéseket és életstratégiákat kialakítani, ha ezeket tekintetbe vesszük.

Ebben a rendszerben akkor tudunk jó döntéseket hozni, jó fejlődési és értékteremtő folyamatokat végigvinni, ha átlátjuk és tekintetbe vesszük az öt szint összefüggéseit, komplex egymásba játszását, és igyekszünk szem előtt tartani a teljes rendszer harmóniáját.

Nem akármilyen feladvány úgy dönteni például saját egyéni fejlődési utunkról vagy puszta jóllétünkről, testi-lelki egészségünkről, hogy azt összefésüljük családunk vagy szervezetünk igényeivel; vagy úgy hozni jó szervezeti döntéseket, hogy azok számításba vegyék az érintettek egyéni és családi egészségének szempontjait. Hát még ha arra is törekszünk, hogy mindez szolgálja a nagyon is kicsire zsugorodott világunk globális környezeti és gazdasági rendszerének harmóniáját.

A physis-elmélet a természet tágabb hálójában szemléli az embert; megmutatja, hogyan helyezkedik el az ember a természetben, és hogyan jelenik meg a természet az emberben: ösztöneiben, viselkedésmintáiban. Ezzel segít eligazodni ösztönös és tudatos késztetéseink belső feszültségei között.

A physis: energia, ezért a physis-szemlélet alapvetően az ember motivációs energiájának, életerejének áramoltatásával, illetve az energia medrét képező struktúrákkal foglalkozik. Segít egyensúlyt találni az energia dinamikus, ugyanakkor jól szabályozott áramlása között: ennek lehetőségeit keresi az egyéni életvezetésben, az oktatásban, a gyereknevelésben és a szervezeti működésben.

Hiszen egészséges család, szervezet, társadalom vagy közösség csak egészséges emberekből állhat, egészséges kultúrával és gazdaságos struktúrákkal és folyamatokkal, amelyek a physis energiáját nem pazarolják, hanem lehetővé teszik az egyén kibontakozását és az energiák hasznosulását.

Az egyéni életvezetésben ez elsősorban az egészség, az életminőség és a teljesítés nehézségeiben, illetve a magánélet, a család és a munka közötti feszültségekben nyilvánul meg.

A gyereknevelés-oktatás terén arra fókuszál, hogyan tudunk dinamikus, kreatív, sugárzó, ugyanakkor jól szabályozott és fegyelmezett gyerekeket nevelni.

A szervezetben pedig a résztvevők motivációs energiáit igyekszik jól szabott, racionális, ökonomikus folyamatok és struktúrák medrében áramoltatni.

Mit jelent a physis-szemlélet a pszichológiai tanácsadásban?

Az egyéni munka során a résztvevő nem feltétlen érzékeli a physis-elmélet, vagy bármilyen más elmélet jelenlétét. Érzékeli viszont a physis-szemlélet olyan szemléletbeli jellemzőit, mint:

Egészségközpontú, pozitív megközelítés: az önismereti, életvezetési munka során a személyiség hajtóerejét, épségét, ruganyosságát, alkalmazkodóképességét, megújulásra való képességét, motivációs tartalékait keressük meg és igyekszünk mozgósítani. A múltbéli traumákkal csak azért és addig foglalkozunk, amennyiben ezt az energiát fogva tartják, elfedik, tévútra terelik. Célunk, hogy ezeket a lekötött energiákat felszabadítsuk és a gyógyulás, a hatékonyabb kapcsolati működés és az egyéni kibontakozás szolgálatába állítsuk.

A testi, lelki és társas kapcsolati egészség egységben kezelése: összefüggő egységként kezeljük az egyén testi jóllétét, egészégét, érzelmi-lelki jóllétét, társas kapcsolatait, családi, munkahelyi és tágabb társas környezethez való viszonyát. A lelki, érzelmi, mentális munka mellett folyamatosan figyelünk a fizikai alapigények - az alvás, pihenés, mozgás, egészségmegőrzés - kielégülésére.

Adott esetben azonban olyan hasznos és intuitív modelleket és "élettérképeket" kap a kezébe a résztvevő, amelyek (a physis hét dinamikáját megragadva) segítenek eligazodni egyes tipikusan nehezen kezelhető élethelyzetekben és dilemmákban, mint

  • - a család és az egyén szükségletei közötti ütközések;
  • - a munka és a magánélet egymásnak feszülései;
  • - az életszakaszok egymásra következésével és az ehhez társuló szerepekkel (szülővé válás; szülőség; karrier; szüleink gyereke lenni; testvér-szerep; tágabb család; barátság) kapcsolatos nehézségek, legyen az e szerepek elfogadása, megvalósítása vagy elengedése;
  • - illetve az idő múlásával kapcsolatos problémák; a kötődés-elengedés hullámzó dinamikáinak nehézségei,
  • - az egyéni energiagazdálkodás, alap- és magasabb szükségletek kielégítése, a hajszoltság, kimerülés, kiégés, alvás, pihenés, töltődés, magánidő hullámzásai, a tág értelemben vett testi egészség; a családnak és a munkának szentelt idő területén jelentkező aránytalanságok;
  • - az életminőség elégtelensége (életszínvonaltól függetlenül).