bezár×Telefon+36 20 / 361 63 78

Physis-szemlélet

A physis görög szó, az életerőt, az élet keletkező - növekvő - fejlődő energiáját jelenti. Azt a biológiai, kémiai energiát, amely 3,8 milliárd évvel ezelőtt indult útjára a Földön, és élettel népesítette be a bolygó minden zugát. Szerteágazóan elterjedt, differenciálódott, egymásra rétegződött, így alkot ma egységes, ugyanakkor végtelenül változatos, dinamikus rendszert. Ez az energia az, amitől kihajt a növény, amitől beforr az ujjad, ha elvágod, amitől megfogan és megnő a gyermek, amitől mi emberek képesek vagyunk arra, hogy tudatos ismeretre tegyünk szert magunkról és a világról, és a meglévőt az ismereteink alapján módosítsuk. Minden fogantatás, születés, fejlődés, gyógyulás, motiváció, alkotás, kapcsolódás és együttműködés energiája ez. A tranzakcióanalitikus pszichológiában Eric Berne is használja a physis fogalmát.

Napi szinten észleljük, hogy a saját személyes fejlődésünkről, testi-lelki jóllétünkről hozott döntéseink is szétválaszthatatlanul összefonódnak egyrészt a többi családtag fejlődésével, jóllétével kapcsolatos döntések hálójával; másrészt az életünk hátterét képező szervezetek, munkahelyek dolgozó-értékteremtő közösségek egészégével, életképességével, illetve a tágabb társadalmunk működési színvonalával, kultúrájával, adottságaival.

A physis-elmélet azt mutatja meg, hogy ez az életenergia milyen fő dinamikákba rendeződik, és hogy hétköznapi életünkben

  • az egyéni életvitelünk, életutunk, sorsunk, egészségünk, fejlődésünk;
  • a szűkebb és tágabb értelemben vett család élet területén;
  • a szervezeti működésben,
  • a társadalmi
  • és a teljes bioszférát is felölelő globális szinten

miként segít egészséges és fenntartható döntéseket és életstratégiákat kialakítani, ha ezeket tekintetbe vesszük.

Ebben a rendszerben akkor tudunk jó döntéseket hozni, jó fejlődési és értékteremtő folyamatokat végigvinni, ha átlátjuk és tekintetbe vesszük az öt szint összefüggéseit, komplex egymásba játszását, és igyekszünk szem előtt tartani a teljes rendszer harmóniáját. Nem akármilyen feladvány úgy dönteni például saját egyéni fejlődési utunkról vagy puszta jóllétünkről, testi-lelki egészségünkről, hogy azt összefésüljük családunk vagy szervezetünk igényeivel; vagy úgy hozni jó szervezeti döntéseket, hogy azok számításba vegyék az érintettek egyéni és családi egészségének szempontjait. Hát még ha arra is törekszünk, hogy mindez szolgálja a nagyon is kicsire zsugorodott világunk globális környezeti és gazdasági rendszerének harmóniáját.

A physis-elmélet a természet tágabb hálójában szemléli az embert; megmutatja, hogyan helyezkedik el az ember a természetben, és hogyan jelenik meg a természet az emberben: ösztöneiben, viselkedésmintáiban. Ezzel segít eligazodni ösztönös és tudatos késztetéseink belső feszültségei között.

A physis: energia, ezért a physis-szemlélet alapvetően az ember motivációs energiájának, életerejének áramoltatásával, illetve az energia medrét képező struktúrákkal foglalkozik. Segít egyensúlyt találni az energia dinamikus, ugyanakkor jól szabályozott áramlása között: ennek lehetőségeit keresi az egyéni életvezetésben, az oktatásban, a gyereknevelésben és a szervezeti működésben. Az egyéni életvezetésben ez elsősorban az egészség, az életminőség és a tejesítés nehézségeiben, illetve a magánélet, a család és a munka közötti feszültségekben nyilvánul meg; a gyereknevelés-oktatás terén arra fókuszál, hogyan tudunk dinamikus, kreatív, sugárzó, ugyanakkor jól szabályozott és fegyelmezett gyerekeket nevelni; a szervezetben pedig a résztvevők motivációs energiáit igyekszik jól szabott, racionális, ökonomikus folyamatok és struktúrák medrében áramoltatni. Hiszen egészséges család, szervezet, társadalom vagy közösség csak egészséges emberekből állhat, egészséges kultúrával és gazdaságos struktúrákkal és folyamatokkal, amelyek a physis energiáját nem pazarolják, hanem lehetővé teszik az egyén kibontakozását és az energiák hasznosulását.

A physis-elméletről bővebben

Mit jelent a physis a pszichológiai tanácsadásban?

Az egyéni munka során a résztvevő nem feltétlen érzékeli a physis-elmélet, vagy bármilyen más elmélet jelenlétét. Érzékeli viszont a physis-szemlélet olyan szemléletbeli jellemzőit, mint:

  • egészségközpontú, pozitív megközelítés: az önismereti, életvezetési munka során a személyiség hajtóerejét, épségét, ruganyosságát, alkalmazkodóképességét, megújulásra való képességét, motivációs tartalékait keressük meg és igyekszünk mozgósítani. A múltbéli traumákkal csak azért és addig foglalkozunk, amennyiben ezt az energiát fogva tartják, elfedik, tévútra terelik. Célunk, hogy ezeket a lekötött energiákat felszabadítsuk és a gyógyulás, a hatékonyabb kapcsolati működés és az egyéni kibontakozás szolgálatába állítsuk.
  • a testi, lelki és társas kapcsolati egészség egységben kezelése: összefüggő egységként kezeljük az egyén testi jóllétét, egészégét, érzelmi-lelki jóllétét, társas kapcsolatait, családi, munkahelyi és tágabb társas környezethez való viszonyát. A lelki, érzelmi, mentális munka mellett folyamatosan figyelünk a fizikai alapigények – az alvás, pihenés, mozgás, egészségmegőrzés – kielégülésére.
  • adott esetben azonban olyan hasznos és intuitív modelleket és „élettérképeket” kap a kezébe a résztvevő, amelyek (a physis hét dinamikáját megragadva) segítenek eligazodni egyes tipikusan nehezen kezelhető élethelyzetekben és dilemmákban, mint
    • a család és az egyén szükségletei közötti ütközések;
    • a munka és a magánélet egymásnak feszülései;
    • az életszakaszok egymásra következésével és az ehhez társuló szerepekkel (szülővé válás; szülőség; karrier; szüleink gyereke lenni; testvér-szerep; tágabb család; barátság) kapcsolatos nehézségek, legyen az e szerepek elfogadása, megvalósítása vagy elengedése;
    • illetve az idő múlásával kapcsolatos problémák; a kötődés-elengedés hullámzó dinamikáinak nehézségei,
    • az egyéni energiagazdálkodás, alap- és magasabb szükségletek kielégítése, a hajszoltság, kimerülés, kiégés, alvás, pihenés, töltődés, magánidő hullámzásai, a tág értelemben vett testi egészség; a családnak és a munkának szentelt idő területén jelentkező aránytalanságok;
    • az életminőség elégtelensége (életszínvonaltól függetlenül).